Oldal: 2 / 2

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.06.15. 00:50
Szerző: zuluking
Szemeket élesíteni, videó következik. A Koma Pictures bemutatja az I. Zaporozsec Találkozó beharangozó kisfilmjét!
https://www.youtube.com/watch?v=LuZbLVl21FU

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.06.25. 20:31
Szerző: szaszatis
Már csak néhány nap...

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.06.28. 22:27
Szerző: szaszatis
Minden összepakolva már....
Fénykép0077 [1024x768].jpg
Fénykép0078 [1024x768].jpg
Fénykép0079 [1024x768].jpg

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.01. 12:37
Szerző: 3A3968A
A találkozó első napjáról a képeinket itt találjátok:

http://picasaweb.google.com/mklsballa/Z ... sTalalkozo

Köszönjük Attilának és Tamásnak a szervezést, jól éreztük magunkat! ;)

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.02. 20:28
Szerző: szaszatis
Megjelent a találkozónkról az első TV riport:
http://furedtv.hu/?p=videok&anyagid=2593

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.08. 09:51
Szerző: zuluking
Megszületett a beszámoló, igaz kicsit hosszúra sikeredett, de hát igyekeztem mindent leírni ami eszembe jutott. Azért törekedtem erre, mert azt akartam, hogy aki nem volt ott az is úgy érezhesse, hogy szinte ott volt :) A végén megtalálható a fényképalbum linkje, egyenlőre az én képeim, Dave, Atis, Vaskalap és Miki képei vannak feltöltve, de amint kapom a többit töltöm azokat is felfelé. Jó szórakozást!

Magyarország Zaporozsecei Egyesüljetek, avagy a metálkék villám újra becsap!

Metálkék zapin száguldó riporteretek régóta dédelgetett álma vált valóra, vagyis tényleg a metálkék Zaporozsecből tudósíthatott most nektek. Előre is elnézést kérek a klubtársaktól, ha egy kicsit a mi zapink szemszögéből írtam eme sorokat, de számunkra nagy dolog, hogy ismét a metálkék villámmal csapkodhatunk. Szóval….
„Tisztelt Zaporozsec Tulajdonosok , Márkatársak, Érdeklődők!
Várunk mindenkit aki egy kötetlen, baráti jellegű, túrában bővelkedő eseményre vágyik, ahol szeretné barátokkal, a családdal jól érezni magát egy hétvégére!” írták levelükben Szász Atis és Bándi Tamás a találkozó megálmodói és végrehajtói. A metálkék villám csapat tagjaként autó híján már kezdtünk megbarátkozni a gondolattal, hogy nélküle kell mennünk. Ekkor azonban Dr. Laczó Zsolt nemzetközi zaporozsecológiai konferenciát hívott össze, melynek keretében elhárították az utolsó akadályozó tényezőt is vagyis kicserélték a kuplung kinyomó csapágyat. Csütörtökön soron kívül átgurult a vizsgasoron és készen várta a gazdáit a naszályi Merkur telepen. Némi szervezést követően izgatottan vágtattunk is a helyszínre. Megtörtént az átadás-átvétel, rövid használati utasítás, 10 l benya beledönt és a gyönyörű hangú motor muzsikálva szelte a hazafelé vagyis Fót felé tartó utat. Az éjszakát már az új garázsában töltötte, kora reggel pedig egy suvickolást és egyéb alapfokú takarítást követően felkerekedtem vele. A forgatáshoz szükséges kellékek, 3 ember és a kapcsolt csomagok nem fértek be a kis zapiba. Ekkor sietett segítségünkre a Szolnokról érkező média referensünk MicusPityu és navigátora Kánya Zoli (elnézést Ifj. Kánya Zoli, erre tudom, hogy háklis). Igen, ő az, a Szovjet Autós Találkozó és Túra megálmodója és szervezője, de most csak szigorúan civilben vett részt az eseményen. Tehát ők jöttek és a két zapiban egyenlő arányba elosztottuk a cuccokat. Ha már így összefutottunk, adta magát az ötlet, hogy konvojozzunk le a kempingig. Volt nagy pislogás minden felé, nemhogy 1 hanem rögtön 2 zapi is közlekedett Budapest-Agárd viszonylatban. A metálkék villám még erősen bejáratás státuszban volt úgyhogy Zsolti utasítására a 80 Km/h-ás sebességet nem léptük túl. Próbáltuk volna meg, Zsolti rögtön ott termett volna egy helikopterrel és a jobb lábamra csap. Ennek ellenére szinte észre sem vettük és már lent is voltunk. Atishoz már előzetesen intéztem egy kérdést:
- Ha odaértünk rád kell hivatkozni a bejáratnál vagy van valami vezényszó amivel beengednek?
- Érkezéskor az ég felé fordított arccal és széttárt karokkal azt kell kiabálni,hogy: „Zaporozsecel érkeztem,nem is nagyon fékeztem!” Erre biztosan beengednek.
Na ez kimaradt, viszont enélkül is beengedtek. A recepciónál már vártak minket. Gyorsan lezsíroztuk az adminisztrációt és már nyílt is a sorompó. Büszkén vonultunk a „Parti” Üdülőházhoz, de amint beléptünk rögtön lefagyott a vigyor az arcunkról. A képeken valahogy nem így nézett ki a kéró. A takarító személyzet már egy ideje nem jutott el az épületig, valószínűleg azért mert ez volt a legtávolabb a bejárattól. Kicsire nem adunk alapon a metálkékkel érkező csapat (jómagam, Bálint az operatőr és Peti a jogászunk) bevette a 3-as számú szobát, ami furcsa módon majdnem a folyosó végén volt. Megérkezett a találkozó legfiatalabb tagját, Nimródot szállító kanári sárga, Laczó Motorsportos, technika is. Nimród még alig tud pár szót, de a saját fülemmel hallottam, hogy kimondja zaporozsec illetve zapi. Nagy forma a kisrác, kamerába is szerettem volna ha belemondja, de ez elfelejtődött. Mindenki megismerkedett mindenkivel, majd 13 óra körül elindultunk a Kék Tó Önkiszolgáló Étterembe. Egy retro menzánál találtuk magunkat, ahol irreálisan sok akvárium díszítette a belső enteriőrt. A menü: Babgulyás + diós tészta; B menü: Babgulyás + krumplis tészta. Nagyjából mindenki a menü mellett tette le a voksát, kivételt képezett azonban találkozónk vezetője Szász Atis, de hát a pártvezetők is mindig kiváltságosak voltak. És itt említeném meg Kánya Zolit is, aki a babgulyás mellé fél-fél diós és krumplistésztát kért őszibarackkal. Falás után újra lóra pattantunk pár fotó és máris a kempingben találtuk magunkat. Alternatív programként megvizsgáltuk a tó vizét, jónak ítéltük. Pláne, hogy kint trópusi forróság uralkodott. Idő közben csatlakozott rDave is a brigádhoz, aki a neve elhallgatását kérte, úgyhogy a továbbiakban Topcsik álnéven fog futni. Nagyjából 16 órakor felkerekedett a társaság, hogy a Velencei hegységen keresztül megközelítsük a Cziráky-kastélyt. A kastélyt leginkább egy felújításra váró veterán autóhoz tudnám hasonlítani. Hatalmas területen fekszik, de a felújítására egy lottó ötösből épp, hogy futná. A bejáratnál lévő előke és lépcső viszont ideális helyszínnek bizonyult egy csapatfotó elkészítéséhez. És ha már így összejött a társaság demokratikus módszereket alkalmazva szavaztunk az esti vacsorát illetően. Arra jutottunk, hogy a meglévő két boronatárcsán mindenki megsüti a maga kis pecsenyéjét. Hazafelé beugrottunk egyet nyalni a helyi fagyizóba, természetesen nem kis feltűnést keltve, de ez mindenhol igaz volt ránk. Ez nagyrészt a csapat humorfelelőseinek volt az érdeme. A hófehér OT-s zapiban helyet foglaló Pityu-Zoli duónál lévő ordibátor hatására még az is ránk figyelt, aki nem akart. Ordibátor alatt a szócsövet értem, ami szirénázni is tudott. Aztán Gárdonyba érve a helyi Spar-ban mindenki megvette a maga sütnivalóját. A kempingben kicsit önző módon el voltam foglalva a metálkék villámunkkal. Mindenáron le akartam fotózni naplementében, ami végülis sikerült is. Eközben a Bándi család által transzportírozott Zalai Szemelt Rizlinget hörpöltük, amit ezúton is szeretnék megköszönni nagyon finom kis nedű volt. Pityu márkatárs magára vállalta a tűzrakó szerepet. Annyira belejött, hogy ha nem figyeltünk volna székestül rak minket is rá ugyanis tűzifával híján voltunk. A boronatárcsákban különféle húsok, kolbászok, egyebek pirultak több részletben. Ezekben az időkben született egy legenda is, a szögletes üveges vodka legendája. Szász Atis főszervező elvtárs a találkozóért tett fáradozásaim elismerése képen, megajándékozott egy eredeti ukrán vodkával. Ahogy az a képeken is látható tökéletesen sikerült a meglepetés. Azonnal ment is a közös hűtő mélyhűtő részébe (ennek a mozzanatnak még a későbbiekben lesz jelentősége). Már mindenki befejezte a táplálkozást mikor a köz nyomására elővakartam az zenegenerátoromat (laptopom szovjet-orosz zenékkel meg egy hangfallal). Ekkor már a sunnyogó szúnyogok invázióját is el kellett viselnünk. Természetesen a kollektív vodkázás nem maradhatott ki egy két renitenst leszámítva. A nap zárásaként pedig Bálint egy nagy vödör vizet löttyintett a parázsló tűzre, mi pedig kellemes füstszag kíséretében szálingóztunk be a helyünkre. Én halált megvető bátorsággal abszolváltam a zuhanyozást is, hát mit mondjak… kemény volt.

2012.06.30. szombat

Ha már június 30., akkor stílszerűen 6:30-ra volt beállítva a csörgettyű. Előző este ugyanis önként vállaltam, hogy elpöfögök a zapival a pékségig és beszerzem a reggelire valót. Mivel mindenki elismerően bólintott és remek ötletnek tartotta, így is tettem. Dave és Zoli csatlakozott, kifosztottuk a pékséget valószínűleg ez volt az oka, hogy késve indultunk Balatonfüredre. Pedig időre mentünk, mert le volt beszélve a helyi Füred TV-vel egy interjú. Én például annyit piszmogtam a zapival, hogy a fürdőcuccaimat is elfelejtettem berakni. Ez később nagy hibának bizonyult. Természetesen konvojban haladtunk, olyannyira, hogy a benzinkúthoz is követtem az előttem lévő humorbrigádot, pedig nem volt betervezve tankolás, mert ez a Laczó motor szinte termeli a benzint. Emiatt a sorompós kijáratnál kis híján kabriósitották a zapinkat, mert naívan azt gondoltam, ha bemondom, hogy nem tankoltam, simán kimehetünk a nyitott sorompón. Ezt is túléltük, majd megragadtuk a tengely kapcsolót, 1-2-3-4 és máris 80-nal száguldottunk a Balaton irányába. Végigbotorkáltunk Akarattyán, Kenesén, Fűzfőn, Alsóörsön és Csopakon. Füreden kicsit elbizonytalanodott a túravezetőnk, így muszáj volt megállnunk egy egyeztetést megejteni. Megszületett a megoldás, újra lóra pattantunk és mentünk a Bándi család után. Jobban mondva mentünk volna, de a Szívkorház előtti emelkedőn a metálkék villámunk besült és nem volt hajlandó elindulni. Szégyen szemre fel kellett tolni az emelkedőn és lepihenni vele a hűvösbe. Valószínűleg túlmelegedett a technika, mert 15 perc pihi után ismét fickósan indult. Elnavigáltunk a Tagore sétány elején lévő fizetős parkolóba, ugyanis kicsit szerencsétlen módon oda lett megszervezve a TV-s interjú. Ekkor gördült be a parkolóba egy Tavrián egy Úr, akinek majd mindegyik jelenlévő zapihoz volt köze. Igen ő Dr. Laczó Zsolt főzaporozsecológus. Nélküle kis túlzással csak fejüket vakargató zaporozsec tulajdonosok lennének az országban. A kamera viszont már forgott. Annak ellenére kicsit pontatlanra sikeredett az összevágott anyag, hogy mindenkit végigkérdezgetett a riporter. Volt a riportban pontatlan név, rossz város és a zaporozsecet sem sikerült helyesen kimondani. De vidéken elmegy. Egyébként az alábbi linken megtekinthető: http://furedtv.hu/?p=videok&anyagid=2593
Elérkezett az ebéd ideje, a társaság egy gondosan kiválasztott árnyékmentes helyre parkírozott és elindult a Borcsa Étterembe. Nem éreztem különösebben éhesnek magam illetve bevallom nem néztem utána a helynek, én egy kis szolidabb vendéglőre számítottam. Nem volt célom a csapategység megbontás, de mentségemre szóljon, hogy helyette hasznossá tettem magam. Bálinttal, Zolival és Pityuval az oldalamon elhatároztuk, hogy mikrofont szegezünk a járókelők orra alá és megkérdezzük tőlük mi jut eszükbe a Zaporozsec szóról. A legkülönfélébb válaszok születtek, nem lőném le a poénokat, úgyhogy majd mindenki megtekintheti a találkozóról készült kisfilmben. Annyit még elárulok, Pityunak odáig kellett folyamodni, hogy a fehér OT-s zapijával leparkol a járda mellé, hátha könnyebb lesz a válaszadás. Hát voltak akiknek ez sem segített. Időközben Sipos Tomi alias Vaskalap is megérkezett tömegközlekedve, és csatlakozott az éttermi brigádhoz. Mindenesetre, amíg a társaság nagy része táplálkozott, mi nagyon jól elvoltunk a sétányon. A végén még egy biciklis járőr is rákérdezett, hogy ugyan már mit forgatunk itt és van-e engedélyünk. Kánya Zoli rávágta, hogy nincs nálunk állvány, tehát nem kell engedély. Erre nem tudott mit mondani a rend őre, úgyhogy elköszönt és tekert tovább. Mi pedig megtámadtuk a strandot. Ugyanis ezen a ponton változás történt a programban. Tihanyba indulás helyett a helyi strand meglátogatása mellett tette le a társaság ebédelős része a voksát. Nekem mondjuk lett volna hozzá kedvem de felszerelés híján le kellett róla mondanom, Bálint és Zoli pedig egyszerűen nem támogatták az ötletet. Megbeszéltük, hogy mi elindulunk Tihanyba és majd ott találkozunk a strandolós brigáddal. Ez meggondolatlan kijelentés volt részünkről, ugyanis a melegtől nemhogy Tihanyba nem volt kedvünk menni még egyik padról a másikra sem volt hangulatunk átülni. 17 óra volt kitűzve találka időnek, az addig eltelt 3 órában sikerült legyűrnünk egy szar lángost, hűvösbe tenni a metálkék zapit és nagyjából ennyi. Erre az időszakra tehető a kanárisárga zapi távozása, azt hiszem, mert bevallom erről lemaradtam. A megbeszélt időben történt volna az indulás, de metálkékünk ismét megmakacsolta magát. Szerencsénkre Zsolti a segítségünkre sietett. Gyors diagnózist követően kiderült, hogy a karburátor tűszelepén lévő gumigyűrű megadta magát és ezért túl sok benyát kapott a karbi. Kicsit meg lett vakargatva úgy, hogy még maradt egy kis cafat a gumigyűrűből a tűszelepen. Jó lesz az kijelentéssel össze lett rakva és tényleg jó lett, nem mintha kételkedtünk volna a Dr. Úr szavában. A nagy szerelés közepette, csatlakozott hozzánk Fülöp a francia kapcsolat. Az ő zapija is Laczó Zsolti kezei alatt fog pallérozódni, innen az ismeretség. Tehát immár Fülöppel kiegészülve száguldottunk a tihanyi komphoz. Szerencsénk volt, pont felfértünk az éppen induló kompra ráadásul egymás mögé. Szinte alig szálltunk ki máris a túloldalon vagyis Szántódon találtuk magunkat. A metálkék ismét tartogatott egy kis meglepetést, leállni még letudtam a kompról, de közvetlenül utána megállt. Ismét Zsolti görnyedt a motortér fölé. Megállapította, hogy nincsenek kiakasztva a termosztát lemezek ezért túlmelegedett, kell pár perc pihenés. Így is lett, 15 perc múlva már ismét duruzsolt az a „tank indító motor”. Visszafelé a székesfehérvári Auchan-ba tértünk be az esti evészethez valami hozzávalót vásárolni. Zsolti itt lecsatlakozott és elindultak hazafelé. A vacsora elkészítése hasonlóan zajlott mint előző nap, tehát mindenki a saját kis pecsenyéjét sütögette, emiatt kisebb sor is kialakult a boronatárcsánál, de egy hideg sörrel minden elégedetlenkedőt le lehetett hűteni. Tanulva az előző nap hibájából ezúttal már visszaérkezésünkkor beindítottam a zenéket és próbáltuk lenyomni az időközben megérkezett szomszéd társaság tucc-tucc muzsikáját. Kaja után a brigád nagy része viszonylag korán nyugovóra tért, de én, Bálint, Pityu és Atis vállalkoztunk egy éjszakai fürdésre, ami nagyon is jó ötletnek bizonyult a szúnyoginvázió közepette. Visszaérkezésünk után gondoltam feldobom kicsit a hangulatot és a lapotopon elindítottam a metálkék brigád eddigi zaporozseccel kapcsolatos élményeit képekben. A jelenlévők körében nagy sikert aratott, de Vaskalap váltig állította, hogy „ebből baj lesz”, de ezt talán csak az elfogyasztott alkohol mennyisége mondatta vele. Képnézegetés közben azon vettük magunkat, hogy már csak én, Bálint és Fülöp ülünk a pislákoló tűz mellett. Fürdés és lefekvés előtt még eldiskuráltam a francia kapcsolattal jó 1 órát mindenféle autós témáról. Meglepődve vontam le a következtetést, hogy a franciáknál sokkal drágább és körülményesebb Oldtimer-t üzemeltetni. Olyan fél3 – 3 magasságában némi folyadékot vettem magamhoz a közös hűtőből (ekkor még láttam a legendás szögletes üveges vodkát, saját kezűleg vettem ki a mélyhűtőből és raktam a rendes hűtőbe), majd nyugovóra tértem.

2012.07.01. vasárnap

Reggel nem csörgött semmiféle ébresztő, mivel nem vállalkoztam önként a pékségbe menni. Olyan 8 felé nagyjából mindenki felriadt. A program szerint már úton kellett volna lennünk, de úgy gondoltuk a Bory-(meg)vár. Kánya Zoli és Pityu szorgalmazták a pékség ismételt meglátogatását és úgy gondolták ebben partner lehet Dave. Ő kért egy kis időt míg beboot-ol. Ez hiba volt… Nagyjából fél órával később eldöntött tény volt, hogy senki nem megy pékségbe, abból kell jóllakni ami van. Ezt mindenki másképp oldotta meg. Volt aki előző napról maradt húsokat, virsliket fogyasztott, volt aki a megmaradt nem túl bizalomgerjesztő SPAR párizsit majszolta és végül Pityu kénytelen volt ráfanyalodni az előzőleg zacskóstul a kukába helyezett kakaós csigát reaktiválni. Mindenki Dave számlájára írta a történteket, majd nekiláttunk a zapi kvíz kitöltésének. 2-es csapatokban gyűrtöztünk meg a 40 akárhány kérdéssel. A Vaskalap csapat túlzott hozzáértés miatt 3 pontos pontlevonással indított, de ez sem vetette vissza őket. Gyors kiértékelést követően megszülettek az eredmények. A kamera kedvéért rögtönöztünk egy pulpitust, vörös szőnyeggel letakarva, kis Lenin mellszoborral meg vörös telefonnal. Atis elsorolta a díjazottakat, kiosztotta az emléklapokat, okleveleket. Pityu pedig a csapat nevében megköszönte a szervezőknek, hogy részt vehettünk eme történelmi I. Zaporozsec Találkozón. Miután túlestünk az összes formaságon az én kérésemre a megmaradt 4 zapiból felállítottunk egy csillag alakzatot, kizárólag a kamera kedvéért. Mozgó és állókép is készült bőven, majd a maradék cuccokat összepakoltuk beleértve Bálintot is ugyanis ő ezt az egészet átaludta. Annak ellenére, hogy az ordibátor szirénáját is bevetettük ébresztő jelleggel, de hasztalan. Legutoljára látogattam meg a hűtőt, ahonnan szerettem volna kivenni a szögletes üveges vodkát, de csak a hűlt helyét találtam, és ez most szó szerint értendő. Naivan körbekérdezgettem a brigádot, hátha látta valaki, de nem jártam sikerrel. Mérgemben összepakoltam és indultunk is. Így utólag üzenem annak a büdös parasztnak, aki a más piáját vedeli, remélem fejfájással ébredt. Mondjuk ha már ott volt nálunk az ordibátor, akkor ezt bemondhattam volna nagy nyilvánosság előtt is. Be is lehetett volna paráztatnia a delikvenst, hogy valami cirill betűs mérgező italt tulajdonított el. De ilyenkor már könnyű okosnak lenni. Mindenesetre felkerekedtünk és a székesfehérvári Bory-vár irányba vágtattunk. Az úton legnagyobb meglepetésünkre egy mozdonyvezető a mozdonya ablakából kilógva, hangos dudaszóval gratulált a zapi konvojunkhoz. Az út egyébként eseménytelenül zajlott, rögtön odataláltunk a várhoz. Sikerült 3 zapinak is egymás mellé parkolnia, úgyhogy tisztára 70-es 80-as éveket idézte a parkoló látványa. A várról nem írnék hosszú litániákat, aki kíváncsi rá majd utánanéz. Utolsó közös programnak megszavaztunk egy belvárosi cukrászda meglátogatását. A hőmérő szerint 42 fokban percekig kóvájogtunk ebédidőben a teljesen kihalt belvárosi sétálóutcán, mire rátaláltunk a Vörösmarty nevét viselő cukrászdára. Egy szem vendég sem volt bent, viszont indokolatlanul sok fiatal felszolgáló hölgyike tipegett ide-oda a pultnál. A csapat egyes tagjainak (Pityu) sec perc alatt sikerült zavarba hoznia az egyik leányzót, innentől fogva egy örökkévalóságnak tűnt a számla rendezése. A klímatizált helyiséget elhagyva megállapítottuk, hogy a hőmérséklet érdemben nem csökkent. Visszaszállingóztunk a zapikhoz és a program szigorú utasításait betartva könnyes búcsút vettünk egymástól. A metálkék villámmal még nem indultunk haza, őt leraktuk a Legéndi Janinál. Dave off autójába bepattantunk és megcéloztuk Balatonfüredet. Ezzel itt el is varrnám a történeti szálat.
Mindent összevetve nagyon kis hangulatosra és családiasra sikeredett a legelső zapi találkozó, természetesen még van mit javítani rajta – én rögtön egy új szállással kezdeném – de én nem vettem részt a szervezésben, nem láttam bele közvetlenül, hogy mi meló volt mindent leszervezni. A helyszín választás nagyon el lett találva. Remek ötlet volt, hogy a nagy tavaink környékére kell orientálódni, már csak a tikkasztó hőség miatt is. Ezzel zárom billentyűpötyögős soraimat, nem maradt más hátra mint a résztvevők által készített képek mazsolázása:
https://picasaweb.google.com/1118219828 ... 162H6u7vZw
A mozgóképi anyag elkészültéről informálni fogom a társaságot!

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.08. 17:22
Szerző: szaszatis
Köszi szépen a beszámolót!Jó lett! Különösen tetszettek a képek melletti megjegyzések :)Várom a filmet is, már tűkön (meg bakelit kerekeken) ülök :)

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.11. 10:25
Szerző: IB 64-13
Jó történet, szép, olvasmányos beszámoló, ha az a vodkásüveg nem tünt el volna ? :lol:

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.07.11. 12:00
Szerző: micuspityu
A következő találkozó szervezésekor azért CSAK olyanok szóljanak bele a szervezésbe, és a színhely kiválasztásába, akik el, is fognak jönni. A sok hangember irkál okosakat, meg ígérget, hogy jön, aztán ott állunk 6 autóval meg kb 20 emberrel. Ettől függetlenül jó buli volt, és jól éreztük magunkat, mert jó csapat verődött össze. Akinek nem inge, ne vegye magára!!!

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.08.15. 22:46
Szerző: zuluking
Tisztelt klubtagok! Na mi ez?... igen ez a nyári találkozóról egy kis ízelítő; nem ez még nem a FILM :)
https://www.youtube.com/watch?v=sQtyiy2EKjw

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.08.16. 18:14
Szerző: szaszatis
Jó kis anyag! :)

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.08.22. 00:58
Szerző: zuluking
szaszatis írta:Jó kis anyag! :)


Rá lehet szokni, mi? :lol:

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.08.23. 14:51
Szerző: szaszatis
zuluking írta:
Rá lehet szokni, mi? :lol:


Rá bizony :)

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2012.09.02. 19:48
Szerző: szaszatis

Re: ZAZ Meeting 2012 Hungary,Velencei tó-Balaton

HozzászólásElküldve: 2013.02.23. 09:12
Szerző: zuluking
Eljött az idő! Elkészült az I. Zaporozsec Találkozó krónikája. Jó szórakozást hozz! http://youtu.be/VZao7FNmR_0